Valahol ebben a világban kerestem a paradicsomot.Kerestem egy lakatlan sziigetet,egy ismeretlen bolygón egy szűz talajt feltáratlanul, meztelenül.Egy kis sarkot a világegyetemben ami az időn kívül van.

Szerettem volna egy kis békét megfáradt szívemnek.Azt akartam, hogy elkerüljük a civakodást és újrakezdjük ezen az eredeti bolygón újjászületve a feledéstől.

Lépjen ki az életünk ebből az őrültségből és emeljen az égig.Gondolatban minden pasztell tiszta, a természetes szépségében.

Mint halvány remény nyugtatja a fájdalmat, hazudva tagadjuk le amii nyílvánvaló,ahhoz, hogy a félelemben társat találjunk.

A szemem zavaros könnyeken látja a Te szemed, ..és eljátszottam a lehetőségét a sorsomnak...a szíved köré határokat vont ezt megértettem.

De a menedékjog mitosza fantasztikus,Csak a szerelem élteti a gyönyörű világot.

 Nekem a szerelem adott értelmet az életemnek.

Valahol ezen a világon megtaláltam az én paradicsomomat....