Egy pillanat mely örökké tart... mikor bele nézel a szemébe és nem bírod levenni róla a tekinteted, pislogni nem mersz mert félsz hogy vége lesz. Csak van hogy nincs kinek a szeme ragyogásában elmerülni, akit tiszta szívedből szeretsz, aki minden pillanatban hiányzik neked. hiányzik maga a szeretet. A szeretet amit egy bizonyos ember személyesít meg az életedben, akit mindennél jobban imádsz. És nem gondolsz a múltra vagy a jövőre, hanem a jelenben élsz és élvezed mindegy egyes percet amit vele tölthetsz. Már az utca végéről megismered a járását és látod ahogy közeledik feléd és mint egy kislány izgatottan futsz felé mintha az első találkozásotok lenne, de úgy öleled meg mintha már ezer éve ismernéd és úgy tekintesz rá mintha egész életedben őt kerested volna. A szeretet ami már a szerelmen is túl ment és szárnyal az egekben és csak remélni tudod, hogy nem jön egy szél ami elfújja az egészet és semmivé lesz.

 

Ha a semmiben jársz, s úgy érzed senki sem szeret,

 

Ha a magány karmai szabdalják szívedet.

 

Ha a végtelen akarja elnyelni tekintete

 

Megnyugvást a távolból én hozok neked,

 

Ott leszek mikor a felkelő nap sugarai simogatják arcodat.

 

Ujjaim majd,  lágyan cirógatják ajkadat.

 

Hűvös sötét ha körülölel a lágy szellő,

 

karjaim vigyáznak becézőn,

 

Az ég ragyogó csillagai közül  nézek le Rád éltetőn.

 

A sötét éj fátylán át szemeidre mesés álmot lehelek.

 

Míg alszol, gyengéd csókjaimmal borítom be testedet…

 

Angyal-szárnyaim  között tartalak, lágyan ringatlak.

 

Hisz az álmok végtelenében is szakadatlan vigyázlak…

 

Nappal sem éjjel sem, álmodban sem leszel egyedül.

 

Hisz minden szívverésem a Te szívedbe menekül.

 

Minden sóhajom érted hagyja el az ajkam.

 

Hogy a füledbe súgjam a távolból:

Soha ne légy szomorú, ha a valóság túl rideg,
s ne keseredj el, ha nem találod helyed.
A valós élet olyan, mint a csörgedező patak,
előfordul néha, hogy nehezebben halad.
Ha nem találod céljaid, ne gyötörd magad,
idővel majd alakul, mi e percben csak gondolat.
Kérdezhetnéd, miért élünk, de senki nincs, ki választ ad,
minden napunk küzdelem, mely mindhalálig megmarad.
Ha csalódott vagy, s úgy érzed, hogy minden hullám összecsap,gondolj bele, mennyi ember vállalná sorsodat.
Mindig csak a jóra figyelj, s hibáidat elfeledd,
ha önmagadat elfogadod, könnyebb lesz az életed.
Ha nem látod a fényt, a Napot, nyisd ki jobban a szemed,
gondjaid közt tartogat még csodákat az életed.
Mindig csak a mának élj, s az örök szabályt ne feledd:
A holnap mindig tiszta, mivel nem szennyezi semmi tett.